Kedves Szandy; Boró; Anna [- Sára].
Hogyha éppen utáltok; vagy éppen pont most imádtok, de szeretném ha tudnátok, mi örökké barátok maradunk. Gondolom, már tudjátok, hogy a barátság fájdalmas tud lenni, de minden ember kitudja küszöbölni a legnagyobb hibákat is; hiszen ezért vannak az igaz barátok. Én szeretlek titeket, bár hogy is mutatom, bár nem mindenki tudja, hogy éppen most imádom. De előre tudom, hogy ti örökre megmaradtok szívemben bár hogy is áll a barátságunk. Viszont én félek a haláltól, ami minden perccel közelebb van hozzánk és ezért kérlek titeket, hogy a szívetek legmélyén szeressetek, és ha egyszer oda jutok, mert ki tudja, hogy holnap nem üt-e el engem egy kocsi; de ti legyetek ott a halálos ágyamon. Tudom / Remélem, hogy ez még messze van, de szeretném tudni biztosan, hogy ti ott lesztek mellettem. Annál boldogabban nem tudnék meghalni, mert ti vagytok nekem a minden, csak értetek élek. Tudom, hogy egy páran utáltok, de azt is tudom, hogy az igaz barátságokban mindig vannak hibák. És attól igazak ezek a barátok, mert elnézik neked vagy épp fordítva. Viszont az élet bár hogy is szeretnénk, nem tart örökké és ezért szeretném kihasználni minden pillanatot veletek amíg csak lehet. És sokmillió emléket szeretnék megtartani magamban, mégha azok nem is örökké maradnak meg, csak a szívedben, de az igaz barátság egy életre szóló kaland. Nekem ti vagytok az igaz barátaim, bármit is mondok, cselekszem...De tudom, hogy nem maradunk a földön öröké, így most én kérek tőletek még egy esélyt...ígérem úgy szeretlek majd titeket ahogy vagytok nem úgy ahogy akarom, hogy legyetek...és minden egyes pillanatot veletek akarom tölteni. Mert minden pillanat számít, minden mozzanat az életben és veletek. Én nem választok közületek, mert a szívemet nem akarom három felé törni, hanem inkább mindanyiotokat bezárom egy szívbe. Mert a cselekvéseinket megbánjuk, de az igaz barátságot, bármit is mondunk nem tudjuk megbánni és elfelejteni. Mert ez egy olyan érzés amely szívből jön.Szívből jövő szeretet amire mindenkinek szüksége van.Szépen kérek tőletek egy utolsó eséjt.Én nembánom meg, és remélem, hogy ti sem.Minden cselekvésemet meggondolva teszem, és nem esztelenül.Rájöttem, hogy párotok nincsen és, hogy pótolni sem lehet benneteket, őszintén  szeretlek titeket, és nemtudok élni nélkületek.

EZ a szöveg szívből jött, és azthiszem, hogy ezt most igazán nem bánom meg, mert rájöttem, hogy sokat tanultam tőletek, és lehet, hogy sokszor bántottalak meg titeket, vgay aztmondtam, hogy megbántam a barátságunkat.De ez mind hazugság.De tőletek a legfontosab dolgot kaptam az életben.Az őszinte szeretetet és az igaz barátságot.Segítséget, kitartást, türelmet.És megtanítottatok az életre.Mert az élet nem könnyű de az igaz barátok mindíg otvannak melletted mégha mindebnki más cserbehagy.Minden igaz barátságba belejárnak a veszekedések.Bármit mondok nektek én szívből szeretlek titeket és számíthattok rám.És ez nem nyalizás.
De barátok nélkül nemtudom, hogy kell élni...Nem is szeretném tudni..Egyáltalán lehet nélkülük élni?Szerintem egy ember igaz barátok nélkül egy senki.Kérek mégegy eséjt és mindent jóvá teszek.Nem szabom meg kivel barátkozz, hiszen jogom sincs hozzá és közöm sincs hozzá.Én megpróbálom elfogadni a barátaitokat.De egy kérésem van.Egymással legyetek jóban.Lehet, hogy nemmindíg voltunk a legjobbak egymáshoz, de nem szabad eldobnunk egymást.Egyikőtök megtanított valamire, és jól tudja hogy ki is ő.Barátok mindenütt akadnak, de igaz barátok egy egyész földön csak 1 van.nekem 3-om de nem bánom meg.Remélem, hogy halálomig megmaradunk igaz barátoknak.Utána márcsak remélni tudom, hogy megőriztek szívetekben, emlékeitekben és nem felejtetejk el engem.Én őszintén szeretlek beneteket és bármit is mondtam egy pillanatot sem bántam meg amit veletek töltöttem.Bármi is történik maradjunk meg mi egymásnak.És ezt biztosan nembánom meg mert mindenkinek jár mégegy eséj,Most rajtatok a sor, hogy adjatok mégegy eséjt nekem.
Köszönöm, ha ezt végigolvastátok és lécci szóljatok hozzá. Nekem több már nem is kell.

<3333333333333

Én ezt nem mondom meg borónak, mert ha egy kicsit is szerett akkor följön ide magától és hozászól úgy hogy nekem nem kellett mondanom.